Előzmények, kiindulópont

A 2010. évi választásokat követően az új Kormány a nemzetpolitikában is átfogó szervezeti-strukturális és tartalmi jellegű változásokat fogalmazott meg. A Szülőföld Alap által lebonyolított pályázatokkal kapcsolatos döntésekkel szembeni jelentős fenntartások és kritikák alapján a támogató intézményrendszerrel szemben általános megújítási igény fogalmazódott meg. Ennek következményeképp döntés született arról, hogy minél inkább egységes, átlátható központi forrást szükséges teremteni és létre kell hozni egy új, szervezetileg is más típusú alapkezelő szervezetet, amely felelős az állami költségvetésből a  határon túlra irányuló források átlátható, ellenőrizhető és követhető kiutalásáért és  felhasználásáért. Ennek érdekében 2010. év végén a jogszabály-előkészítő munka eredményeképpen megszületett a 2010. évi CLXXXII. törvény a Bethlen Gábor Alapról valamint a 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról, amely egyértelműen meghatározta a támogatások tekintetében a döntéshozói szinteket, a támogatások rendszerét és részletesen rendelkezett az alapkezelő feladatairól és hatásköréről is.

A pályázati stratégia megalkotása kapcsán a Korm. rendelet 19. §-a így fogalmaz:

(2) Az Alapkezelő igazgatósága minden évre a Kollégiummal együttműködve pályázati stratégiát készít, amit a Bizottság hagy jóvá.

(3) Az Alapkezelő – a Kollégium állásfoglalására figyelemmel – a (2) bekezdésben meghatározott stratégia alapján kidolgozza az egyes pályázati felhívásokat, és – a helyettes államtitkár jóváhagyását követően – gondoskodik azok közzétételéről.

Az Alap forrásait kezelő Bethlen Zrt. cégbejegyzése 2011. április 18-án történt meg. Így a 2011. évben a határon túli célokat szolgáló források rendszerszerű felhasználása csak részlegesen valósulhat meg egységes keretek között. A Bethlen Zrt. felállítását megelőző időszakban, 2011 első négy hónapjában beérkező egyedi kérelmek elbírálása a KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársai révén folyamatos volt, a támogatások odaítéléséről és folyósításáról két kormányhatározat rendelkezett, a szerződő fél a magyar állam részéről pedig a KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság volt.

A Bethlen Zrt. bejegyzését követően néhány napon belül az első, költségvetési törvényben nevesített pályázati felhívások (Határtalanul tanulmányi kirándulások a határon túli területekre, Szülőföldön Magyarul oktatási nevelési támogatás) meghirdetésére sor került. A Kollégium megalakítására vonatkozó személyi döntések a napokban születtek meg, így a pályázati előkészítő munka a pályázati stratégia tervezetének előzetes, kollégiumi tagokkal történő véleményezésével, majd ezt követően a Bizottság döntésével lezárulhat, és a 2011. évi nyílt pályázati felhívás meghirdetésre kerülhet. A nyílt, átlátható, szakmai szabályok és elvárások szerinti pályázati rendszer biztosítja a határon túli szervezetek egyenlő hozzáférési esélyeit a támogatásokhoz, az egyértelmű és átlátható szabályokkal biztosított a magyar költségvetési források, hatályos jogszabályoknak megfelelő, cél szerinti felhasználása.

Általános alapelvek

A Bethlen Gábor Alap (a továbbiakban Alap) pályázati rendszerének kidolgozása során az alábbi általános alapelveket javasoljuk rögzítésre:

Szemléletváltás meghonosítása a határon túlra irányuló támogatások tervezésében, odaítélésében és lebonyolításában. A politikai és/vagy kizárólag a nem igazolt és kellően alá nem támasztott, rászorultsági alapon történő osztogatás helyett rendszerszerűen működő és működtethető, átlátható transzparens pályázati rendszer révén a modern pályázati kultúra szélesebb körben történő elterjesztése, megerősítése.

A szemléletváltás részeként elkötelezett szándékunk a fejlesztési és működési forrásokat igénylő szervezetek nyílt, átlátható keretek között történő támogatása, az egyedi támogatási döntést igénylő kérelmek számának csökkentése.

Alapelv a határon túli partnerekkel közösen kidolgozandó átgondolt fejlesztéspolitika, amely a tűzoltás jellegű segélyezés és az ebből generálódó nagyszámú egyedi támogatási igények kielégítése helyett – de legalább mellett – azokat a pályázatokat támogatja, amelyek illeszkednek közvetlen és tágabb társadalmi és földrajzi környezetük stratégiai céljaihoz. A támogatásra leginkább érdemes pályázók a pályázati forrásokat nem alapvetően saját működésükre költik, hanem mérhető eredménnyel, valódi helyi igényt kielégítő programokra, fejlesztésekre használják fel, elősegítve a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény.(a továbbiakban Bethlen törvény) céljainak megvalósítását.

A támogatások koncentrációja az egyik legfontosabb kérdés minden támogató rendszerben. A rendelkezésre álló források szűkössége minden pályázati rendszer jellemzője, ezért a legnagyobb hiba a támogatási összegek elaprózása, azaz annak megfogalmazása, hogy lehető legnagyobb elemszámú pályázó jusson hozzá az általa igényelt összeg akár töredékéhez, mivel ezzel a források felhasználásának eredményei a helyi magyarság életminőségének javításában rendszerszinten kimutathatatlanná válnak. Ezért a lehetőségekhez mérten szükséges olyan pályázói célcsoportok stratégiai elven történő támogatása, amelyek képesek nagyobb összegű támogatások szabályszerű és hatékony felhasználására, képesek a Magyarországról érkező támogatás mellé további pályázati és egyéb forrásokat megszerezni céljaik megvalósításához.

Egy pályázati rendszer egyik fontos hatékonyságmérője az, hogy a beérkező támogatási igények milyen mértékben haladják meg a rendelkezésre álló támogatási keret összegét. Amennyiben ez meghaladja az ötszörös-hatszoros szorzót, már fókusz nélküli vagy korlátozott fókuszú pályázati rendszerről beszélhetünk. A korábban így folyósított, egységes koncepciót nélkülöző támogatások (lásd a Szülőföld Alap döntéseit) nem alkalmasak a helyi magyarság stratégiai céljainak megvalósítására. Az Alap támogatásainak célzottsága tehát kiemelten fontos, amelynek mentén tudatosan törekszünk arra, hogy – akár évente meghatározott prioritások mentén – olyan szakmai célokat fogalmazzunk meg a pályázati felhívásokban, amely az adott szakmai terület legfontosabb, leginkább prioritást érdemlő tevékenységeit, tevékenység-csoportjait támogatják. Ennek érdekében nem nyitjuk meg kezelhetetlen számú pályázó számára a szűkös támogatási lehetőségeket, feleslegesen növelve ezzel a csalódott, nem nyertes pályázók számát, valamint a támogatási rendszerrel szembeni elégedetlenséget.

Szubszidiaritás elve alapján olyan rendszert kívánunk kialakítani, ahol a támogatások egy jelentős hányadáról ott szülessen meg a döntési javaslat, ahol a javaslat megfogalmazására a megfelelő információ és döntési kompetencia rendelkezésre áll. Ezért a korábbi pályázati gyakorlathoz képest növekvő források elosztására kérjük a négy nagyobb régióban dolgozó határon túli lebonyolító partnereink javaslatait.

A programalapú tervezés a fejlesztéspolitikai célú tervezés kiindulópontja. Az Alap forrásainak hatékonyabb felhasználásában tartós változást csak az a folyamat fog hozni, amelynek során a helyi közösségek a magyarországi források felhasználására átfogó fejlesztési programokat képesek kidolgozni, melyek meghatározott szakpolitikai területeken egy kidolgozott stratégiai célrendszerből levezetve nevesítenek szükséges beavatkozási területeket és ehhez kapcsolódó támogatási konstrukciókat. (pályázatok, egyéb támogatások) Nyilvánvaló, hogy ez teljes körűen nem 2011-ben valósulhat meg, de az első lépések előkészítése már idén szükséges és megvalósítható. A programszintű tervezés és végrehajtás másik jövőbeni előnye az lesz, hogy a tervezett célok megvalósítása az adott programciklus végén mérhető, ellenőrizhető és értékelhető lesz, segítve ezzel a következő időszakok tervezését.

A társfinanszírozási kötelem minden támogatási rendszer alapvető kritériuma, amely révén a pályázó lehetőség szerint saját illetve egyéb forrásból további pénzügyi hozzájárulást, önrészt mutat fel a tervezett program, projekt megvalósításának érdekében. Ezt minden benyújtott pályázat esetében képviselni kívánjuk a pályázati rendszer komolyságának megőrzésére, és az értékelés során előnyben részesítve a több saját, illetve egyéb forrást felmutatni képes pályázókat.

A tervezett pályázati rendszer hangsúlyos alapelve a partnerség, amely több szinten ragadható meg. A partnerség egyik szintje a magyar állami adminisztráció felelős szereplői közötti együttműködés, amely kiterjed a nemzetpolitikai stratégiaalkotás folyamatát irányító KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság, a kompetens szakminisztériumok és az Alap forrásait, a pályázatokat és egyéni kérelmeket feldolgozó Bethlen Zrt. közötti együttműködésre a támogatási stratégia megalkotásában, a pályázati rendszer tartalmának, szabály- és eljárásrendjének kialakításában egyaránt.

A partnerség másik szintje a határon túli érdekhordozókkal történő közös munka a pályázatokat megalapozó fejlesztési programok, régiós fejlesztési prioritások megfogalmazásában, a MÁÉRT tagszervezetek ajánlásai alapján. A harmadik partnerségi szint a pályázókkal kialakítandó új viszony, amelyben a korábbiakhoz képest több információt és támogatást, rendszeres konzultációs lehetőséget, valamint korszerűbb pályázói segédletek és eszközök (pl. indoklással megalapozott költségterv, részletes projektterv sablon) bevezetését tervezzük.

A 2011. évi pályázati felhíváshoz kapcsolódó stratégiai javaslatok

A fenti tényekre valamint az általános pályázati alapelvekre figyelemmel az alábbi stratégiai javaslatokat fogalmaztuk meg a 2011. évi nyílt pályázathoz:

Általános és tartalmi javaslatok:

• A korábbiakkal ellentétben egy egységes pályázati felhívás készül, amely a szomszédos országokban élő és a diaszpóra magyarság számára egyaránt kínál pályázati lehetőségeket, figyelembe véve a MÁÉRT Szakbizottságok által megfogalmazott ajánlásokat is.
• A korábban részletesen megbontott szakmai területeket részben, értelemszerűen összevontuk, az új pályázatban javasolt tevékenységcsoportokhoz rendelt belső keretarányokat azonban csak indikációként kezeljük. (jelen dokumentum mellékleteként csatoljuk a támogatható területek felsorolását)
• Továbbra is megtartásra javasoljuk a területi létszámarányos kereteket azzal, hogy a százalékos arányokat bizonyos értékek között határozzuk meg, minőségi szempontok alapján lehetőséget nyújtva a régiók közötti eltérésre.
• A határon túli kisebb összegű (>= 600.000 Ft) pályázatok feldolgozását és az ezekre vonatkozó döntési javaslattétel jogát a négy nagyobb régióban (Erdély, Felvidék, Délvidék és Kárpátalja) esetében helyi lebonyolító partnereinkre kívánjuk átruházni azzal a változtatással, hogy a korábbi – nem jogszerű gyakorlat megszüntetésével – a magyar jogszabályoknak megfelelően a döntés a Bizottságnál marad, a forrás utalása pedig a Bethlen Zrt. közreműködésével történik meg.
• A korábbi 10%-os kerethez képest a nyílt pályázatra rendelkezésre álló idei összeg 1/6-ára várjuk a határon túli lebonyolítók döntés-előkészítő javaslatait. A lebonyolító partnerek értékelő és javaslattevő tevékenységét tréningekkel egységesíteni, a helyi megvalósító tevékenységeket ellenőrizni fogjuk.
• A pályázatok meghirdetése mind a központi, mind a helyi lebonyolítók által kezelt keretek esetében egységesen, egy időben történik. A helyi lebonyolítók pályázati felhívásait előzetesen véleményezzük és jóváhagyjuk.
• A kizárólag működési költséget igénylő pályázók számára csak a helyi lebonyolítók segítségével kiírt pályázatokon biztosítunk lehetőséget. A működési költségek maximum 25 százalékos mértékben lesznek elszámolhatók a Bethlen Zrt. által kiírt nyílt pályázaton.
• A központi keret esetében a projektméretet 600.000 Ft és 5.000.000 Ft közötti értékben határozzuk meg a Nemzetpolitikai Államtitkárság javaslatára.

A nyílt pályázati rendszer szabályszerű és átlátható működését fejlesztő eljárásrendi javaslatok:

• Az átláthatóság érdekében a pályázatok elbírálásának folyamatát transzparenssé tesszük, tehát a pályázó a pályázati felhívás megjelenésekor tisztában lesz azzal, hogy a pályázatát milyen szempontrendszer mentén értékelhetik a bírálók.
• A pályázati és az elszámolási szabályzat korszerűsítésével, az eddigi gyakorlatból származó javaslatok beemelésével a rendszer rugalmasságát és feszességét egyaránt javítjuk, a pályázók számára egyértelmű kereteket szabunk a nyertes pályázatok felhasználási szabályainak alkalmazására. Az elszámolási rendszer szigorításával a magyar költségvetési források szabályszerű felhasználását a korábbiakhoz képest magasabb színvonalon biztosítjuk, de ezzel párhuzamosan a pályázók számára több információt és gyakorlati támogatást nyújtunk a pályázatok tervezése és azok megvalósítása során.
• Az elektronikus pályázat kitöltő programjának fejlesztését a szükséges mellékletek (projektterv, költségterv) sablonjának kidolgozásával végezzük el, ennek köszönhetően az értékeléshez a korábbiakhoz képest egységesebb és tartalmasabb információ, számszerűsíthető, és ezáltalmérhető vállalások állnak majd rendelkezésre a pályázókról, a pályázatokról egyaránt.
• A pályázatok elektronikus benyújtását idén nem tesszük kötelezővé a Bethlen Zrt. által kiírandó pályázat esetében, külön nyilatkozattal a pályázat papír alapon is benyújtható. Helyi lebonyolítói szinten a benyújtás szabályaira partnereink tesznek javaslatot. A következő években lépéseket teszünk a benyújtási rendszer teljes átalakításával a tisztán elektronikus benyújtásra azzal, hogy azok számára, akiknek nem áll rendelkezésére megfelelő internet kapcsolat, helyi e-pontokon biztosítjuk a pályázatok biztonságos benyújtását.

Budapest, 2011. május 18.

                                                                  A Bethlen Alapkezelő Zrt. Igazgatósága nevében

                                                                                                                           Ulicsák Szilárd