2012. szeptember 28. - Magyar Nemzet Online

2012. október 1. -  Magyar Televízió / Ma reggel

2012. október 1. - Magyar Rádió / Határok nélkül

* * *

MTI

2012. szeptember 28., péntek 16:53

Nemzetpolitikai irányok - Répás: jogos törekvés a más országokban élő kisebbségek védelme

Jogos törekvés a más országokban élő kisebbségek védelme - emelte ki Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte címmel rendezett nemzetközi konferencián pénteken a fővárosban.

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában rámutatott: fontos ezt azért is tudatosítani, mert sok esetben védekező álláspontra szorulunk ebben a kérdésben.

Répás Zsuzsanna hozzátette: a pénteki tanácskozás bebizonyította, hogy nemzetpolitikát a világ országainak jó része folytat, helyzetünkkel nem állunk egyedül sem Európában, sem a világban.

"Hisszük, hogy az elmúlt 22 év során olyan magyar megoldások is születtek ebben a témában, amelyeket büszkén tárhatunk a világ elé" - fogalmazott.

A helyettes államtitkár azt mondta, tudják, fontos feladatuk - sok esetben hiányosságuk volt eddig - elmagyarázni és megértetni a szomszédos államok és a világ más országai felé, hogy az, amit mi szeretnénk, nem egy realitásoktól elrugaszkodott törekvés, nem példa nélküli a világban.

"Sok esetben viszont olyannyira a külhoni magyarságra koncentrálunk, hogy elfelejtünk meghallgatni másokat, tanulni más nemzetektől" - mondta, hozzátéve: az ilyen tanácskozások lehetőséget nyújtanak egymás közelebbi megismerésére. Rengeteg félreértést ugyanis az szül, hogy nincs megfelelő csatornája a kommunikációnak, az ismeretek megosztásának, hogy nincsenek találkozási pontok - jegyezte meg.

Kiemelte: Magyarország történetében ez volt az első olyan konferencia, ahol nem elsősorban a saját közösségük helyzetére, partikuláris problémákra fókuszálva beszéltek az előadók, hanem egy közös problémának a megoldási módjait igyekeztek megtalálni és bemutatni.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője zárszavában jelezte: a tanácskozásról kötetet jelentetnek meg.

Az egész napos konferencián kerekasztal-beszélgetéseket tartottak a nemzetpolitika és kettős állampolgárság a szomszédos államokban címmel, illetve külön a magyar nemzetpolitikáról, és előadások hangzottak el a nyugat-európai és a tengeren túli külhoni szavazásokról.

bog \ bzt \ bdó

* * *

MTI

2012. szeptember 28., péntek 16:29

Nemzetpolitikai irányok - Világtrend a külhoniak szavazati jogának bővülése

Budapest, 2012. szeptember 28., péntek (MTI) - A külhoni állampolgárok szavazati jogának bővülése tapasztalható a világban – derült ki a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte címmel rendezett nemzetközi konferencia külhoni szavazásról tartott panelbeszélgetésén pénteken Budapesten.

Trócsányi László, párizsi magyar nagykövet arról beszélt, hogy amíg több mint egy évszázada az általános választójogról vagy a nők szavazati jogáról szólt a vita, és Közép-Európában a rendszerváltás előtt fel sem merült a külhoni voksolás lehetősége, addig a XXI. században már arról hallani, hogy a határok ne akadályozhassák meg az állampolgárokat a szavazás gyakorlásában.     A diplomata hangsúlyozta, a választójogot is magába foglaló többes identitás nagyobb értéket, mint kockázatot jelent. A gyakorlat nem egységes Európában, ugyanakkor a jogfejlődés tendenciája azt mutatja, hogy egyre több helyen lehetővé teszik a kapcsolatok megtartását a külhoniak és az anyaország között - tette hozzá.     Joelle Garriaud-Maylam francia szenátor hangsúlyozta: országa úttörő szerepe a témában vitathatatlan. Ezt magyarázza az egykori gyarmatosítás és az is, hogy a külföldre vándorolt franciáknak már a XIX. században megalakult első központi szervezetük, majd jelentős szerepet játszottak a második világháború idején a nácikkal szembeni nemzeti ellenállásban.     Szavazati joguk - visszalépésekkel és rendszeres vitákkal ugyan - folyamatosan bővült az utóbbi évtizedekben. Amíg 1948-ban még csak Franciaország területén élhettek e jogukkal, idén már választhattak parlamenti képviselőt és először interneten is leadhatták szavazatukat a külhoni franciák. Elmondta, hogy a választásra jogosult franciák nagyjából három százaléka szavaz külföldön, és az ő esetükben is alacsony részvételi arány tapasztalható.     Ana Paula Barros portugál jogász elmondta, hogy az 1976-os alkotmányukat eddig ötször módosították, de az állampolgárság meghatározása és a külföldön élők szavazati joga nem változott. Mivel a teljes portugál népesség harmada, ötmillió ember külföldön él, fontos, hogy ezek a közösségek kapcsolatban maradjanak az anyaországgal kulturális, szociológiai, szakmai és pénzügyi értelemben is - hangsúlyozta.     Juhász Hajnalka, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársa a választásokkal foglalkozó nemzetközi intézet, az IDEA adatait ismertetve elmondta, hogy a világ demokratikus államainak, állami jogokat gyakorló területeinek több mint felében engedélyezett a külföldön történő szavazás, ugyanakkor általános megoldás, egyetlen modell nincs. Internetes, postai úton vagy faxon történő szavazás csak néhány helyen lehetséges - tette hozzá.

ez \ bti \ ppd

* * *

MTI

2012. szeptember 28., péntek 12:43

Nemzetpolitikai irányok - Rétvári Bence: nemzetpolitikai rendszerváltás történt az elmúlt két évben

Budapest, 2012. szeptember 28., péntek (MTI) - Nemzetpolitikai rendszerváltás valósult meg az elmúlt két évben  - jelentette ki a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a Nemzetpolitikai irányok és trendek Európában és világszerte címmel rendezett nemzetközi konferencián pénteken a fővárosban.    

Rétvári Bence azt mondta: a parlamentben nem egy kis többség támogatta, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot, hanem szinte minden képviselő megszavazta azt.

Megjegyezte: a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás utáni trauma és a legutóbbi választások "földcsuszamlásszerű változása" nemcsak a jelenlegi kormánypártokat hozta helyzetbe, hanem minden pártban levonták a konklúziókat, és nagyon kevés kivétellel konszenzus van e kérdésben Magyarországon. Nem pusztán a belső politikai arányok rendeződtek át, hanem a korábban ellenző álláspontra helyezkedő pártok magatartása is megfordult - fejtette ki. 

Kitért arra, hogy a világon 115 ország biztosítja a külhoni szavazati jogot, és az unióban 27 ország közül 24 országban van erre lehetőség. A kettős állampolgárságot illetően többféle megítéléssel lehet találkozni, de elsöprő többség esetében az elfogadó magatartás jellemző.

Konjunktúrája van a kettős állampolgárságnak - állapította meg Rétvári Bence, aki ennek okát a társadalmi mobilitás fokozott jelenlétében látta.

A kereszténydemokrata politikus szerint a szavazati jog az állampolgárság elválaszthatatlan része, és lehetővé teszi, hogy megmaradjon a magyarul beszélő, de nem Magyarországon élő polgárok aktív kapcsolata az anyaországgal.

Hozzátette: az unióban nem alakult ki az állampolgárságra vonatkozó szabályozás, de ez szerinte nem is szükséges, és helyes, ha ez tagállami hatáskörben van.

Kitért az új alaptörvényre is, amely immár azt rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Ez az egységes magyar nemzetet, az összetartozást fejezi ki - hívta fel a figyelmet a parlamenti államtitkár. 

Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti politikus videoüzenetében úgy fogalmazott: 2004 óta képviselőként azt tanulta meg az Európai Parlamentben, hogy minden nemzet küzd a saját érdekeiért, és úgy akar európai maradni, hogy saját érdekeinek képviseletét nem szorítja háttérbe. Az erősebb európai integráció szinte automatikusan hozza magával a nemzeti érdekérvényesítés erősödését - állapította meg.

A fideszes politikus kiemelte: minden nemzetnek külön értéke, ereje az erős diaszpóra léte, és fontos ennek "visszakötése a nemzet vérkeringésébe".

A néppárti képviselő kitért arra is, hogy a szavazati jog fontos eszköze annak, hogy a polgárok az anyaország szerves részének érezzék magukat, éljenek bárhol a világon. A nemzeti identitás meghatározó, és minden nemzetnek érdeke, hogy az egyén ezen identitását védje, intézményesített formában is - fűzte hozzá Gál Kinga.

A köszöntők után kerekasztal beszélgetést rendeztek nemzetpolitika és a kettős állampolgárság a szomszédos államokban témában.

Irina Culic, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kutatója azt mondta: nem csak az fontos, hogy egy törvény mit rögzít, hanem a végrehajtás módja is. A román állampolgársági törvény a származáson nyugszik, és nem zárja ki a kettős állampolgárságot - emelte ki.

Viktor Koska, a zágrábi egyetem oktatója előadásában, kitérve Horvátország önállóvá válására, rámutatott: a szerbek kisebbséggé váltak egyik napról a másikra, és a kettős állampolgárság is átalakult az új állam létrejöttével. A horvát szakember kifejtette: az új állampolgársági törvény szerint csak azok számára volt lehetséges a kettős állampolgárság, akik horvátként külföldön éltek, a migránsok ugyanakkor nagyon sokszor szerb állampolgárok voltak.     Az Ausztriából érkezett Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel arról beszélt, hogy az ő állampolgársági törvényük - tiltva a kettős állampolgárságot - rögzíti: aki saját akaratából szerez egy másik állampolgárságot, az elveszíti az osztrákot. Mindkét állampolgárság megtartására csak külön engedéllyel van lehetőség, indokolt esetben - közölte.  Megjegyezte: szerintük nincs szükség az állampolgárságok halmozására.

Felicita Medved (Szlovénia) azt mondta: a szlovén alkotmány a törvényekre "bízta" az állampolgárság kérdését. Valamennyi Szlovéniában élő polgár elnyerte a szlovén állampolgárságot az állam függetlenné válásával - mondta. Hozzátette, hogy az állampolgársági törvény a születéssel való megszerzést rögzíti, általános honosítással azonban nehéz állampolgárságot szerezni, feltétele például 10 év helybenlakás és a szlovén nyelv ismerete.

Dusko Radosavljevic (Szerbia) arról szólt, hogy országa kétoldalú egyezményeket írt alá a környező országokkal, amelyek rögzítik az etnikai kisebbségek védelmét. Kitérve a kulturális autonómiára, a kapcsolódó lehetőségekre, azt mondta: Szerbia ma is szenved az etnikai problémák miatt. Hozzátette, hogy a szerb állampolgársági törvény határozza meg az állampolgárság feltételeit, visszaállítását, és a volt jugoszláv tagállamok polgárai szerb állampolgárok is egyben.

Michal Vasecka (Szlovákia) azt mondta: az állampolgárság a közép-európai országokban az "etnicizálás áldozatává" vált. A megbékélési folyamatok ezért sikertelenek - vélte a brnoi egyetem kutatója, aki szerint Európában a nemzet fogalmát különbözőképpen értelmezik, más szemlélet jellemző a nyugati és a közép-európai államokban.

bog \ brf \ bdó

Az MTI írását átvette:

ONLINE

Demokrata.hu, Erdély.ma, Galamus.hu, Gondola.hu, Híradó.hu, Hírek.ma, Hírek.sk, Hírstart.hu, Kormány.hu, Krónika.ro, Magyar Hírlap Online, Magyar Nemzet Online, Mandiner.hu, Metropol.hu, Pannon RTV, Vajdaság Ma, Zipp.hu, Fidesz.hu