Sikeresen zárult a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Nemzetpolitikai Államtitkárság közösen szervezett nemzetközi diaszpóra konferenciája, amely szeptember 25. és 26. között Budapesten, a Magyarság Házában került megrendezésre.
A konferencia első napja az állami kapcsolattartásra fókuszált, és a résztvevő országok kormányzati diaszpóra politikáját mutatta be (így az ír, izraeli, román, olasz, cseh és szerb álláspontokat), a második napon civil és non-profit szervezetek képviselői és elismert egyetemi kutatók beszéltek a diaszpórával való kapcsolattartás motivációiról, stratégiáiról és eddigi eredményeiről.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint Magyarország régi adóssága, hogy foglalkozzon a diaszpórával és éreztesse vele, hogy része a magyar nemzetnek. Az államtitkár a konferencián elmondta, az országok egyre inkább keresik a kapcsolatot külföldön élő állampolgáraikkal és leszármazottaikkal, egyre inkább felismerik a diaszpóra jelentőségét és az államok közötti kapcsolatépítésben betöltött szerepét. Hangsúlyozta, a magyar kormány egyaránt figyelmet szentel a Kárpát-medencében élő magyaroknak és a diaszpórának, például a Kanadában, az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában élő közösségeknek. Az ő problémáikat másként kell kezelni, mint a szomszédos országokban élőkét - vélekedett. Répás Zsuzsanna elmondta, a kormány célja, hogy erősítse a bizalmat Magyarország és a diaszpóra között, mert az ország régi adóssága, hogy foglalkozzon a diaszpórával. Most végre megfelelő figyelmet kap a diaszpóra, a kormány igyekszik segíteni a szórványba tartozók nemzeti identitásának, kulturális örökségének megőrzését - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ebben fontos lépés volt az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése, hiszen így a diaszpóra tagjai magyar állampolgárságért folyamodhatnak bárhol a világon, és egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel.
Németh Zsolt külügyi államtitkár kiemelte: úgy látja, a hagyományos diaszpóra-közösségek és az új migráns közösségek helyzete eltérő. Az utóbbi években új migráns közösségek jelentek meg: vélhetően 3-500 ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldön találtak állást - közölte. Hozzáfűzte: jelenleg politikai vita folyik arról, hogyan kellene kezelni ezt a helyzetet.
A konferencia második napját, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója nyitotta meg. A Kutatóintézet vezetője elemezte a „régi”, illetve az „új”, gazdasági migráció következtében kialakult külhoni magyar közösségek közötti különbségeket. Elmondta, különbségeket figyelhetünk meg többek között az integráció mértéke, illetve a Magyarországgal való kapcsolatok intenzitása között is. Kántor Zoltán kiemelte a 2011-ben létrehozott Magyar Diaszpóra Tanács szerepét a magyar diaszpóra közösségekkel való kapcsolattartásban.
A konferencia előadói között szerepelt többek között Kevin Dowling ír, Ilan Mor izraeli és Victor Micula román nagykövetek, Guglielmo Picchi olasz képviselő, Stanislav Kázeczky cseh különmegbízott, Michal Nowosielski a lengyel Institute for Western Affairs igazgatója, Vartan Marashlyan a Repat Armenia igazgatója, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) munkatársa is.

A konferenciáról szóló, angol nyelvű beszámoló a Nemzeti Regiszter honlapján, az alábbi linkre kattintva érhető el:
http://www.nemzetiregiszter.hu/budapest-hosts-two-day-international-conference-entitled-diaspora-engagement-state-and-civil-approaches