2016. július 31. és augusztus 6. között, immár ötödik alkalommal került megrendezésre a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) által szervezett Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem Gödöllőn. A képzés célja, hogy felkutassa azokat a joghallgatókat, jogászokat vagy doktoranduszokat, akik a kisebbségvédelem témája iránt kellően elhivatottak, jövőbeni szakmai tevékenységük során a külhoni magyarok jog-és érdeksérelmeinek védelmével kívánnak foglalkozni.

A nyári egyetemmegnyitóján Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója és Csóti György, a KJI igazgatója tartottak beszédet. Szilágyi Péter előadásában áttekintette a nemzetpolitika intézményrendszerét és programjait, és arra emlékeztetett, hogy 2010 után új alapokra helyezték a nemzetpolitikát: törvények születtek, megalkották a közösségek gyarapodását célzó stratégiát, létrejött a nemzetpolitikai intézményrendszer, intézményes fórumok segítik a munkát és különböző programok indultak. A helyettes államtitkár felidézte: míg a nemzetpolitika céljait szolgáló, 2010-ben megkezdődött programok célja a külhoni magyar közösségek megerősítése volt, a 2014-ben indultaké a szülőföldön maradás segítése gazdaságpolitikai eszközökkel. Utalt arra, hogy 2012 óta tematikus évek járulnak hozzá a nemzetpolitikai célok eléréséhez, a kizárólag oktatásfejlesztésről szóló évek után tavaly a külhoni magyar szakképzés éve következett, az idei év pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve. Csóti György beszédében sorra vette a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi, a vajdasági, a horvátországi, a szlovéniai és az ausztriai magyarok helyzetét. A felvidéki helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a szlovák kisebbségpolitika brutálisan diszkriminatív”. A Kárpátalján élő magyarok „összetett” helyzetével kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az szorosan összefügg Ukrajna sorsának alakulásával. Az igazgató a román kisebbségpolitikát kétszínűnek, hazugnak és szemfényvesztőnek nevezte. A legoptimistább kép szerinte a vajdasági, ahol folyamatban van a kulturális autonómia megvalósulása.  A horvátországi és a szlovéniai magyarok helyzete szempontjából fontosnak nevezte, hogy azok államalkotó tényezők, „nem másodrendű állampolgárok”, azt mondta, ott főleg adminisztratív kérdésekben vannak apróbb jellegű problémák. Hozzátette: a négy nagy külhoni közösség számára az egyetlen reális megoldás a megmaradáshoz az autonómia biztosítása lehet. Kántor Zoltán, az NPKI igazgatója arra mutatott rá, hogy a nemzetpolitikai kérdésekre ma már egy struktúra válaszol, és a felmerülő problémákra szakpolitikai feleleteket sikerül adni. Az igazgató a most zajló nyári egyetem kapcsán hangsúlyozta a tudástranszfer fontosságát, de szólt arról is, hogy az elmúlt években az elméleti kérdésektől egyre inkább a gyakorlati kérdések felé mozdultak el.

A nyári egyetem minden napja a kisebbségi jog egy-egy különálló területébe nyújtott betekintést. Emellett az érdeklődők jobban megismerhették a civil szervezetek működését és fontosságát, a kutatói élet összetettségét. A képzés rendkívül gyakorlatorientált volt: praktizáló szakemberek, ügyvédek és egyetemi tanárok tartották a programokat, akik saját tapasztalataikat osztották meg a résztvevőkkel. Menyhárt Gabriella erdélyi és Iljasovics Viktor kárpátaljai ügyvédek történetein keresztül a hallgatók első kézből ismerhették meg az ügyvédi hivatás világát. Nagy sikert aratott Szigeti Enikőnek, a Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatójának szimulációs tréningje is. A szimuláció révén a hallgatók mélyebben megismerkedtek a civil szervezetek életével és az érdekérvényesítés gyakorlati eszközeivel. Görög Dóra és Antal Eszter, a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársai a kisebbségi jogokat mutatták be az alkotmányos jogok tükrében, és adtak választ olyan kérdésekre, hogy hol helyezkedik el a kisebbségi jog, mint terület a jogrendszerben, miért kell feltétlenül védenünk jogainkat, és hogyan nyújt segítséget ebben a Kisebbségi Jogvédő Intézet. Az előadás során bemutatásra került a nemzeti és nemzetközi joggyakorlat is. Az aktivista és kutatói élet rejtelmeibe avatták be a közönséget Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója, Darcsi Karolina, a Lehoczky Tivadar Intézet tudományos munkatársa és Orosz Örs a Kétnyelvű Dél-Szlovákia vezetője és aktivistája. A szerdai napot a résztvevők Budapesten töltötték. Varga Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársa és Kardos Gábor, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára tartottak előadást a nemzetközi kisebbségi jogokról és a folyamatban lévő nemzetközi peres eljárásokról. Az előadások után a Mi, magyarok kiállítást látogatták meg a résztvevők a Magyarság Házában, majd egy közös pizzázás után Budapest belvárosát ismerték meg. Csütörtökön nagysikerű kerekasztal-beszélgetés zajlott a „digitális” kétnyelvűség témájában Horony Ákos, a Jurista Polgári Társulás, Bethlendi András, az Igen tessék! mozgalom aktivistája és Őry Péter, a felvidéki Csallóközcsütörtök polgármestere, a Pro Civis Polgári Társulás vezetője részvételével, akik a román és a szlovák nyelvi jogi szabályozás mellett bemutatták a Törvénytár.sk-t, az első külhoni magyar törvénytárat, a Velemjáró okostelefonos applikációt és weboldalt, valamint az Igen, tessék! mozgalom tevékenységét. A pénteki zárónapon Rákóczi Krisztián, az NPKI munkatársa a márciusi szlovákiai parlamenti választásokról, Morvai Tünde, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének kutatója pedig a GeneZYs ifjúságkutatás eredményeiről tartott előadást. A szakmai programok mellett természetesen jutott idő a kikapcsolódásra is. A délutáni, koraesti programok lehetőséget nyújtottak jobban megismerni Gödőllőt, Máriabesnyőt és Budapestet. A Grassalkovich Kriptában tett látogatás, a Szent István Egyetem botanikus kertjének különleges világa, a gödöllői királyi kastély lélegzetelállító termei és a budapesti kirándulás egészen biztosan szép emlék marad minden résztvevő számára. Minden nap egy különleges programmal zárult: volt zenei est, borászati előadás, nemzetpolitikai vetélkedő.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Kisebbségi Jogvédő Intézet öt év alatt közel kétszáz külhoni és anyaországi joghallgató, gyakorló jogász, politológus és szociológus képzéséhez járult hozzá a kisebbségvédelem területén. A két intézet ezt a tevékenységét természetesen a jövőben is folytatni kívánja, elősegítve ezzel a Kárpát-medencei magyarság jogtudatosságának erősítését és a külhoni közösségek megmaradását, jogi gyarapodását.